Az a baj, hogy…

Lázas vagyok megint, éjek ködében lépkedek.

Ami melegíthet csupán délibáb - tovább remegek.

Lélektelen szerelem részegít - ezért még megfizetek!

A tisztátalan tűz élve eléget; a kép, amit látunk: lángoló keresztek.

***

Vádak súlya telepszik szavaimra, a bűnöst kutatom

Hamis szemem nem tekint önmagamra, csakis a gyilkost akarom-

Aki megölte bennem az erényt, s csak az angyalok fintorával sújt

A felismerés megvár, a könnyű halál ma fátylak alá bújt.

A kéjes, üres érzés folyvást gyötör, s fájón üt majd téged is.

Egekig emel, majd összetör, marad egy érdektelen frázis-

amit takar. De a pokoli kín most csábít, hiába folyik a vér csíkban-

Ember azt még nem látja, tompa színe felsejlik a holnapi hóban.

-Évi-